Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a technológia milyen mértékben fogja hamarosan átalakítani az ingatlanpiacot, azok pedig akik ezt figyelmen kívül hagyják, pillanatok alatt elveszíthetik piacvezető pozíciójukat. Az alábbiakban öt fontos kérdést járunk körül, amelyek a MIPIM PropTech Europe párizsi konferenciáján hangzottak el, ahol kollégánk a Property Forum képviseletében személyesen követte az eseményeket.
Mit jelent az, hogy smart city, beszélhetünk-e még egyáltalán ilyen fogalomról? A Portfolio Smart City 2018 konferenciájának panelbeszélgetői ezekre a kérdésekre keresték a választ. Az elmondottak alapján az biztos, hogy a városok gyökeres változások előtt állnak, amire a szabályozóknak és az ingatlanfejlesztőknek is fel kell készülniük. A városok átalakulása olyan jelentős lehet, amire utoljára 70-80 évvel ezelőtt volt csak példa az autók tömeges megjelenésével összefüggésben. Az új technológiákhoz fokozatosan hozzá fogunk szokni, a biztonsági kockázatokat, amit ezek jelentenek pedig az emberek többsége inkább vállalja a kényelméért cserébe.
Tavaly érkezett a bejelentés, hogy a WestEnd City Center melletti több, mint 9 hektáros területen egy új városrész megtervezését kezdik el. A Central Park projekt egy olyan koncepció kialakítását jelenti, ami a környék többi projektjének bevonásával minden generáció számára egy sokkal okosabb várost, vagy másként fogalmazva élhetőbb Budapestet jelentene. A látványtervek, videók és tervek még ebben az évben elkészülhetnek, a projekt jelenlegi állásáról és az aktuális kérdésekről Ágházi Gyulát, a Gránit Pólus Csoport vezérigazgatóját kérdeztük elöljáróban, aki a projektet részletesebben is bemutatja a június 7-én megrendezésre kerülő Smart City Konferencián.
A jövőnkre, a városokban élő lakosság életminőségére nézve rendkívül fontos lépéseket tesznek egyes magyar városaink azzal, hogy olyan együttműködéseket kötnek, amik segítik és gyorsítják a fejlesztéseket. Legutóbb Paks és Salgótarján kötött Smart City "okosváros" és Smart Grid "okoshálózat" fejlesztések kidolgozására és megvalósítására vonatkozó megállapodást. Az erről szóló dokumentumokat a két város vezetője, Szabó Péter (Paks) és Fekete Zsolt (Salgótarján) polgármesterek írták alá pénteken, Pakson. A cél az ismeretek és tapasztalatok megosztásával a költségek csökkentése és a programok sikerességének felgyorsítása. Illetve nem titkolt célja egyik városnak sem, hogy a következő időszakban jelentősen növelje az állandó lakóinak számát. Paksnál ez egy speciális helyzet, hiszen az új paksi blokkok építése miatt odaáramló mintegy 10-15 ezer dolgozóból 6 ezren a városban maradhatnak hosszú távon, ám Salgótarjánnak komoly munka lesz a tervek szerint mintegy 10 ezer fővel növelnie a lakosságát. A hazai városok, illetve az okosvárosok küzdelme végérvényesen beindult. A kérdés csak az, hogy a következő évtizedben ki lesz vonzó és ki marad majd le a legjobb életminőséget nyújtó városok versenyében.
A korábbi cikkünkben már foglalkoztunk azzal, hogy miként képzelik el Nyugat-Európában a smart tömegközlekedést, most a magyar megoldásokat mutatjuk be. Milyen ötletek tehetik még élhetőbbé hazánk városait is? Elsősorban a közösségi közlekedés erősítése lehet a cél, legyen szó tömegközlekedésről, vagy akár a közösségi kerékpár vagy autó használatról.
A városok jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a jelentős népességbővülés ellenére képesek legyen az ott élő nagy embertömegek mozgatására. Mivel a saját autós közlekedés ilyen nagyságban történő bővülése ellehetetlenítené a városokat, inkább a tömegközlekedésre érdemes helyezni a hangsúlyt az élhetőség fenntartása vagy javítása érdekében. Ennek pedig számos módja lehet, amelyeket a világ különböző pontjain több sikeres projekt is bizonyít, mint önvezető autók bevezetése a tömegközlekedésbe, vezeték nélküli elektromos buszok, vagy különböző információs rendszerek, amik a közlekedési módok összehangolásáról gondoskodnak.
Lassan elköszönhetünk a hagyományos jegyektől, az ellenőröket felváltják a beléptetőkapuk, mindez a fejlesztés alatt álló elektromos jegyrendszernek köszönhetően. A BKV dolgozóit, akiket eddig akár információkérés miatt, akár jegyvétellel kerestünk, felválthatják azok az okostelefonra letölthető alkalmazások, amelyek a telefon kameráján keresztül iránymutatást adnak, hogy merre találjuk a keresett megállókat. A tömegközlekedésen túl pedig okostelefon nélkül az autómegosztó szolgáltatásokat sem lehet igénybe venni. Ezek mellett rengeteg más közlekedési újdonság is előkerült, amit elsőre biztosan nehezen képzelnénk el itthon, például, hogy az autópályán ment közben is töltődhessenek az elektromos autók.
A következő évtizedekben jelentősen bővülni fog a városban lakó népesség aránya, amire a városoknak egyértelműen készülni kell. A növekvő lakosság nagyobb terhet jelent az infrastruktúra számára is, például jóval nagyobb tömegek közlekedését kell majd megoldani. A városok útjai már most is zsúfoltak, így a jövőben az élhetőségük fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy smart cityvé váljanak, vagyis a közlekedést is smart módon oldják meg. Támogatniuk kell például a közösségi közlekedést, a kerékpárhasználatot és az elektromos autók terjedését.
Március végén került megrendezésre a nemzetközi okosváros konferencia, ahol a Lechner Tudásközpont képviselte Magyarországot. A Kuala Lumpurban tartott eseményen az érdeklődők értesülhettek arról, hogy a különböző országok milyen módszerekkel igyekeznek bevonni a lakosság életébe az okosváros fejlesztéseket, illetve, hogy miként lehet ezeket alkalmazni a jövőt érintő problémákra Európában, vagy akár Ázsiában - szerepel a Lechner Tudásközpont cikkében.
Elsősorban közlekedési infrastruktúra és intelligens város projektek azonosítása, és ezek finanszírozására egy befektetési platform felállítása a célja annak a megállapodásnak, amely az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) között jött létre - olvasható az MFB közleményében.
Elképesztő gyorsasággal jelennek meg az új technológiai fejlesztések az ingatlanpiacon is, míg az elmúlt években az okosotthonok jelentettek nagy szenzációt, ma már a lakásokban használt okoseszközök a munkahelyekre és a szállodákba is átszivárogtak. A folyamatos fejlődéssel nem könnyű lépést tartani, de érdemes felkészültnek lenni, hogy ezáltal tudhassuk, hogy a megfelelő eszközökkel távolról kikapcsolhatjuk a fűtést a lakásunkban, egy applikáció segítségével útbaigazítást kaphatunk a munkahelyünkön egy adott iroda elhelyezkedéséről, vagy akár a saját telefonunkkal nyithatjuk ki a szálloda ajtaját egy nyaralás alatt. A cikk végén egy videóval bemutatjuk, hogyan is működik ez pontosan.
Átadták az Invitech Solutions Budapestet lefedő LoRa-technológiájú hálózatát, ami egy Internet of Things (IoT - interneten keresztül összekapcsolt, irányított eszközök hálózata) platform - írja a 24.hu.
Egyre több olyan innovatív ötletről, alkalmazásról, vagy vállalkozásról lehet hallani, amelyek kapcsolódnak valahogy az okos város koncepcióhoz. De mit takar pontosan ez a kifejezés és mitől lehet egy várost okosnak nevezni? Nem lehet teljesen egyértelműen meghatározni a fogalmat, így megpróbáljuk körülírni, illetve megmutatjuk, hogy melyek azok a már létező fejlesztések, amik hozzájárulhatnak egy város "okosításához". A városon belül pedig összeszedtünk néhány példát arra, hogy melyek azok a szolgáltatások, amik a legnépszerűbbnek számítanak egy okos otthonban.
A Föld lakosságának többsége már ma is városokban él, az urbanizáció pedig tovább folytatódik. Az energia legnagyobb részét ugyancsak a városok használják fel, de a károsanyag-kibocsátásban is a városoké a vezető szerep. A jövőben emiatt az energia-felhasználásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén is radikális változásokra lesz szükség, ennek alapján indult útjára a Smart City (Okos Város) koncepció, melynek lehetőségeit a napokban egy budapesti rendezvényen mutatták be.
A Digitális Jólét Program (DJP) 2.0 keretén belül Tata lesz azon kísérleti programok egyik helyszíne, ahol okosváros-fejlesztéshez (smart city) kapcsolódó eljárásokat fejlesztenek ki és vezetnek be - olvasható a Kormany.hu oldalán.
Az elektromos mobilitás egyik legfontosabb célja a dekarbonizáció, aminek értelmében 2030-ra várhatóan 140 millió elektromos autó fog a világ útjain közlekedni - mondta el Vígh Zoltán, a Jedlik Ányos Klaszter közkapcsolati igazgatója a Portfolio által szervezett Smart City 2017 konferencián. Számos kérdést kell azonban még tisztázni ahhoz, hogy egy biztonságos, elérhető, fenntartható városi közlekedés létrejöhessen, a legújabb információs technológiákkal. A járművek, infrastruktúra és szolgáltatások egymásra épülő rendszere mind része az elektromobilitási piacnak.
Milyen szereplők együttműködése szükséges ahhoz, hogy egy város valóban "smart city" legyen? Milyen hatással lesz az okos megoldások elterjedése, a digitalizáció és a robotizáció az emberek életére? Hogyan tanulhatunk a rendelkezésre álló elképesztő adatmennyiségből? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Portfolio Smart City 2017 konferenciájának második szekciója, mely az okos városok és az ember kapcsolatát vizsgálta.
A smart city projekt nem csak az okos "kütyüket" jelenti, egy város akkor lesz "okos", ha a benne élőknek meg van a képessége, hogy ezeket az újításokat használják is. Szintén fontos, hogy egy megoldás csak akkor lehet smart, ha látszik az időbeli megtérülése is - hangzott el a Portfolio Smart City 2017 konferenciáján.
Már 3300 milliárd forintnyi forrásnál jár a Modern Városok Program keretében rögzített fejlesztések összege, melynek 4-6 százaléka jut közvetlenül smart city megoldásokra- mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese a Portfolio Smart City 2017 konferenciáján. A különböző városok esetében azonban más és mást jelenthet az okossá válás.
Hamarosan elindul a Kecskemét Városfejlesztési Alap, mely az első olyan alap lesz Kelet-Európában, ahol a városfejlesztések kockázati tőke bevonásával valósulhatnak meg, de ilyen alapból Európában is mindössze csak pár létezik. A forma különlegessége, hogy magánbefektetőket von be a városfejlesztési projektek finanszírozásába, akik cserébe a működésbe és a tervezésbe is beleszólással rendelkeznek - hangzott el a Portfolio Smart City 2017 konferenciáján ma délelőtt.
Február 11-én vásároltam a mostani csomagom első adagját, szerintem három hónapig még sosem tartottam a MARA-t...
Tegyük fel, hogy egy amerikai cég importál egy láda juharszirupot Kanadából, amiből boldog amerikai nagymamák, szép... 
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Feszült a viszony a világot jobbá tevő újítások két főszereplője, a tehetséggel érvényesülő mester és...
Kicsit megkésve, de itt vannak az áprilisi adatok. VáltozásokNem adtam és vettem semmit.Osztalékok: MO, T.Osztalékhozam...
A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, amely évente hatalmas mennyiségű textilhulladékot termel....
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
